Kedves Szülők, Rokonok és egyéb kedves barátaink, akik aggódtatok értünk : A nagyján túl vagyunk.

Közel 2100 km max. 105 km/h sebességgel való megtételével (de volt dugó is bőven) megérkeztünk Bostonba.
Unalmas volt. Mást annyira nem tudok írni, elnézést…

Vagyis Ákos ügyes volt Nem karamboloztunk, nem kaptak el gyorshajtásért (pedig kb. 15km-ként láttunk szirénázó rendőrt – pont úgy mint a Need For Speedben. Meglapulnak, aztán egyszer csak sziréna fel és kilőnek), de még csak el sem vontattak útközben. Meg aztán jól vezetett, vagyis gondolom, mert nem sokszor ébredtem fel.
Mindezek mellett Ákos alig ivott, evett, vagy fogyasztott. Hiába kínáltuk RedBull-al, kávéval, fagyival, hotdoggal, vagy hamburgerrel, tacoval, csirkelábbal, meg kitudja még mivel, mindig, csak a “Nem kell, bírom még” volt a hősies válasz.
Pedig képzeljétek el, amikor a GPS bemondja : Menj 778 km-t egyenesen. (És tudod, hogy a végénél még az út felén sem vagy túl…) Na az demoralizáló…

Egyetlen kérése csak a “válts adót légyszíves” volt, de az gyakran.

Össze is rakott egy Mixet az amerika útjain leggyakrabban leadott számokból, de ezt majd ő közzéteszi, sejtésem szerint YouTube videók linkjelivel közösen Azért az első helyezettet elárulom : http://www.youtube.com/watch?v=995M9onA_Sc

Amikor (nagysokára, végre!!!!) megkérkezdtünk aztán megkérdezte, nem akarunk-e átnézni San Franciscoba, mert Ő vállalja. (Minden OK Ákos odabent???? ) Mi Zözivel nem bírtuk volna, így megvétóztuk. (Persze most már nem olyan nagy a szája, itt durmol az ágyban, pfff, nem bírja a terhelést )

És a vizuális hatásért, ezt az utat tettük meg (most már összesen 5115 km-nél, és 13 államnál tartunk. Juppííí) :